Műemléki helyreállítások tervezése

Műemlék helyreállítás terve Petőfi Sándor utca 3. Budapest, V. ker.

Megbízó:
Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.
Társasházi és Közös Képviseleti Iroda
(1051 Budapest, Mérleg u. 9.)

Helyreállítás tervezői:

építészet:
Varga István építész
V. Kovács Gabriella építész
Csajbók Csaba építész
Andréka István építész

épületdiagnosztika:
Szávuly Iván RÖFIX Kft.

épületgépészet:
Schönauer Sándor épületgépész

épületvillamosság:
Udvary János vill. tervező

Műemléki tudományos dokumentáció:
Hild-Ybl Alapítvány

Főbb adatai:

Építés ideje: 1832
Tervező: Hild József
Műemléki védettség: műemlék
Beépítés módja: zártsorú, kétudvaros, két utcára nyiló
Szintszám: pince+földszint+3 emelet
Utolsó felújítás: 1968

Épület története:

Épületünkbe a XVIII. század végén költözött be a híres Trattner-nyomda. A dinasztia alapítója Trattner János Mátyás (1717-1798) 1739-től működött Bécsben, mint nyomdászsegéd, majd 1748-tól önálló üzemet hozott létre.

Károlyi a nyomda nevét Károlyi-Trattner-re módosítva, megőrizve így apósa családjának patinás nevét. Derra Naum görög kereskedőtől 1831. április 21-én 52000 forintért vette meg Károlyi István és felesége, Trattner Mária a XVII. század végén épült házat, amelyet ezután valószínűleg lebontottak.

Az épület tehát 1832-re úgy készült el, hogy nyugati része kétemeletes, keleti része földszintes volt. Az itt helyet kapott intézményről egy valamivel később: 1836-ban a Regélő című folyóirat számolt be. Az építkezés II. ütemére végül csak évekkel később, 1837-ben került sor. Ekkor ugyancsak Hild József volt az építész, terveit 1837 elején nyújtotta be Károlyi István.

A nyomdát néhány évig igazgató révén próbálták működtetni, majd 1867-ben az üzemet Bucsánszky Alajosnak adták el, aki később a Kerepesi (ma Rákóczi útra) költöztette át. A nyomda helyén, az I. emeleten ezután Fodor Károly vívómester rendezte be vívóiskoláját.

A XIX. század végén itt működött a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság, amiről egy-egy 1896-os, illetve 1897-es újsághirdetés is tanúskodik. Steiner Lipót kárpitos műhelye ugyancsak az épületben volt. Az 1910-es években a Budapesti Polgári Takarékpénztár Részvénytársaság székhelye volt az épületben.

Az 1920-as években az Akadémia egykori Úri (ma Petőfi) utcai helyiségeit Kovacsevics Milenko kereskedő foglalta el. A Petőfi utcai oldalon Pestet ábrázoló, rossz minőségű falképekkel díszített Corso-étterem helyezkedett el. 1923-ban és 1924-ben a sokáig pereskedő Pálffy-örökösöktől Pap Géza, Dezső és Ernő vásárolták meg az ingatlant.

Az új tulajdonosok a házat felújították, a közlekedőterek félköríves fülkéibe kővázákat állítottak, az előcsarnokba kovácsoltvas lámpákat helyeztek. Az udvar változott a legtöbbet, amelyet a rekonstrukcióról beszámoló Bierbauer Virgil az üzletutcákkal szemben igen pozitívnak követendőnek tart. Az udvar rekonstrukciójának keretében a kirakatplakátokat eltávolították, a fő gyalogostengely mentén kőpadokat helyeztek el, a kerti növényzetet megújították, a falra vadszőlőt futtattak fel.

A II. világháborúban az épület csak kisebb mértékben sérült meg. Az első műemléki helyreállítás 1955-56-ban folyt le, amikor Komárik Dénes tervei alapján mindkét utcai homlokzatát és udvari architektúráit felújították.

A Városház utcai oldalon a kaput a Petőfi utcai mintájára alakították át, az utcai földszintek azonban még nem változtak. A rekonstrukció II. szakasza 1961-ben kezdődött el a fafödémek cseréjével és a mászókémények átépítésével. A lakásokat is korszerűsítették. Ezután került sor a Petőfi Sándor utcai portálok eltávolítására és a feltárt félköríves nyíláslezárások visszaállítására a homlokzat teljes hosszában.

Előző | Vissza | Következő